Néhány napja érkezett meg Diósgyőrbe a magyar női kosárlabda-válogatott. Mik voltak az előzetes elvárások, milyenek az első tapasztalatok a DVTK Arénával kapcsolatban?
-Korábbról már voltak jó tapasztalataim az Arénával kapcsolatban. A szakmai részét nézve teljesen új szintet képvisel a csarnok, nagyon örülünk annak, hogy itt lehetünk. Remélem, hogy a szurkolók megtöltik majd, és két nagyon jó hangulatú mérkőzést tudunk itt játszani, és a végén sikerül kiharcolni az Európa-bajnoki szereplést.
Miskolcról szép emlékeket őriz a női válogatott. Milyen utat járt be azóta a nemzeti csapat, és mi az a cél, ahová szeretnének közösen eljutni?
-Egy viszonylag hosszú, hatéves útról beszélünk, akkor kezdtünk el ezzel a stábbal dolgozni. Fokozatosan, lépésről lépésre kezdtük frissíteni a keretet, mára eljutottunk odáig, hogy Európa legfiatalabb átlagéletkorú válogatottja a miénk. Fontos állomása volt ennek az útnak a 2019-es selejtezősorozat, és utána maga az Európa-bajnoki szereplés, ahol jó eredményt elérve a hetedik helyen végeztünk. Sajnos 2021-ben egy COVID terhelte időszakban nem sikerült megismételni ezt a sikert, összetett problémákkal küzdöttünk abban az időszakban. Ezt sajnálom, mert ennek a tapasztalata hiányozni fog, de hiszek benne, hogy a hátralévő két mérkőzésen, és – reményeink szerint – az Európa-bajnokságon is be tudjuk bizonyítani, helyünk van a legjobbak között. Szeretnénk megmutatni, hogy ebben a csapatban van perspektíva, és hogy a következő években nagy dolgokat érhetünk el együtt.
Fotó: MKOSZ/Girgász Péter
A Szekszárd és a Győr mellett a DVTK adja a legtöbb játékost a válogatottnak, mindhárom csapat 3-3 fővel képviseli magát a nemzeti csapat bő keretében. Van ebben szerepe a Völgyi Péter és stábja által végzett szakmai munkának és a kiemelkedő Euroligás szereplésnek?
-Nem szeretném ezt a kérdést edzők személyéhez vagy csapatokhoz kötni, hiszen globálisan a női kosárlabda jó helyzetben van Magyarországon. Ennek legalább annyira része a Diósgyőrben végzett munka, mint kivétel nélkül az összes csapatnál zajló tevékenység. Amit kifejezetten kiemelnék, az az utánpótlás-képzésben elvégzett szakmai munka, különös tekintettel az utánpótlás-válogatottakra. Ez a rendszer nevelte ki azokat a játékosokat, akik ma a válogatott gerincét adják. A sportágba beáramlott TAO támogatásokat jól használták fel a klubok, meredeken elindult felfelé mind a felnőtt, mind az utánpótlás csapataink teljesítménye, sokkal szebb eredményeket érünk el, mint tíz évvel ezelőtt.
Aho Nina, Kányási Veronika és Kiss Angelika is igazi csapatemberek, fontos szerepet játszanak az idei sikereinkben. A csapatban betöltött szerepüknek, személyiségüknek vagy egyéni képességeiknek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy bekerültek a válogatottba?
-Elsődlegesen mindig a technikai és taktikai felkészültség a döntő. Ha ez a kellő szinten van, utána lehet figyelembe venni az adott játékos személyiségét, és hogy hol helyezkedik el a csapat hierarchiájában. Teljes mértékben azt mondhatom, hogy ez a három játékos a tudása alapján maximálisan megérdemli, hogy Magyarországot képviselje. Az már a ráadás, hogy a hozzáállásuk is példaértékű: ők, de büszkén mondhatom, hogy mind a tizenhat játékos él-hal ezért a projektért – szövetségi kapitányként ez nagy öröm.
Kiss Angelika a DVTK saját nevelésű játékosaként lett magyar válogatott játékos, ez nagy büszkeség a diósgyőri utánpótlás-képzés számára. Mennyire követi esetleg a DVTK utánpótlás munkáját, van olyan fiatal játékos, aki később a magyar válogatott tagja is lehet?
-Felnőtt szövetségi kapitányként alapvetően nem tartozik a fő feladataim közé az utánpótlás, nehezen tudnám megmondani, hol tart most ebben a DVTK. Nyilván azért vannak információim ezt illetően, tudom, hogy vannak tehetséges fiatal játékosok Miskolcon. Neveket nem szeretnék mondani, hiszen még mindegyikre sok munka vár, hosszú utat kell bejárniuk a válogatott szereplésig, úgyhogy erről a kérdésről érdemben inkább pár év múlva fogunk tudni beszélgetni.
Mit üzen a szurkolóknak a selejtező mérkőzések előtt?
-Elsősorban azt, hogy nagyon örülök annak, hogy itt lehetünk. Remélem, minél többen eljönnek majd, hogy szurkoljanak nekünk. A DVTK-nak nagyon híresek a szurkolói, bízom abban, hogy azt a támogatást, amit a csapatuk megkap mérkőzésről mérkőzésre, a magyar válogatottal is élvezhetjük majd. Úgy gondolom, hogy ország több pontjáról is ellátogatnak majd Miskolcra a kosárlabdát szeretők, hogy szurkolhassanak nekünk, ez jó érzéssel tölt el. Szeretnénk a csapattal egy szép hetet zárni két jó mérkőzéssel, emlékezetes pillanatokkal, ehhez nagy szükségünk lesz a szurkolóinkra.